Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Kürti Béla: Régészeti adatok a Szeged környéki avarság településtörténetéhez

Kürti Béla: RÉGÉSZETI ADATOK A SZEGED KÖRNYÉKI AVARSÁG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ Az avar kor régészetével és történetével foglalkozó tanulmányok nagy része a kor településtörténetét az egész Kárpát-medence szempontjából vizsgálja; kisebb földrajzi egységek elemzésével csak topográfiai ill. helytörténeti munkák foglalkoznak. Habár Szeged környéke avar kori településtörténetét több tanulmány is érintette, mai kívánalmainknak ezek az értékelések már nem felelnek meg. A legtöbb ilyen jellegű munka az egyes lelőhelyeket a cikk irása idejében, vagy az említett lelet előkerülésekor használatos közigazgatási név alatt közli úgy, hogy a tényleges topográfiai azonosítás elmarad. Az "elterjedési térképek" többsége nem tükrözi az egyes lelőhelyek közti relatív időrendet, igy településtörténeti tévedésekhez vezethetnek. Köztudott tény, hogy a történelem térben és időben zajlik. A hol? és mikor? kérdése azonban a történelem adott helyén és időpontjában mindig konkrét, egyedi; ezért vizsgálódásaink kiindulópontjául csakis topográfiailag és időrendileg egészen pontosan meghatározott lelőhelyeket, leleteket választhatunk. A fenti követelményeket szem előtt tartva végeztük el a szűkebb értelemben vett szegedi táj /a mai közigazgatási Szeged/ 15 avar temetőjének topográfiai azonosítását és időrendi besorolását, feltételezvén, hogy egy-egy avar temető megléte jelzi egy, a közelben létezett egykori település meglétét is. /A szegedi határból eddig ismert három avar telep anyaga időrendi besorolást nem tesz lehetővé, igy értékelésüktől el kellett tekintenünk./ Az 567-ben a Kárpát-medencébe települő avarok legkorábbi leleteit a mai Szeged közvetlen környékén csak a Tisza-?iaros szögében, pontosabban: a Tisza-!.;aros-Aranka közében találjuk meg.