Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Vörös Gabriella: Későszarmata fazekasműhely Sándorfalva-Eperjesen

Vörös Gabriella: KÍ-SŐSZARMATA FÀZSKASMUHELÏ SÁNIX)RFALVA-E?£RJESEN A Dél-AlfÖld mindezidáig legnagyobb kiterjedésű és leggazdagabb későszarmata telepét 193o-81-ben Fodor István és S&lántha í/.árta tárta fel Sándorfalva Sperjes nevű határrészén. Nekem jutott as a szerencse, hogy megkaptam e telep feldolgozásának lehetőségét, amiért ez alkalommal is köszönetet mondok mindkettőjüknek. A telepen feltart fazekasműhely jószerivel egyedülálló az alföldi barbaricum közel félévezredes történetének eddig feltárt emlékei között. A sándorfalvi Kemencéhez szer kezetileg nagyon közel álló kemencét 1935-ben Gyula hatá2 réban figyelték meg. A beregsurányi telepen több mint felszáz fazekaskemencét tártak fel, értékelésük, etnikai hovatartozásuk azonban vitatott, az a bizonyos csupán, hogy a késő római korban működtek. Párhuzamaik rövid serét, me lyek a gyuláin kivül igen távolinak mondhatók, a Versec mel letti Crvenkán feltért kemencével zárjuk. \ telep egykorú a sándorfalvival, de kemencéjének szerkezete erfsen eltér a 4 miénktől. Az elmondottak alapján a sándorfalvi fazekasm"hely egyszerű ismertetése is érdekes és elégség-s témája le hetne előadásomnak. Az a tény azonban, hogy a telepen biztosan készitettek kerámiát, egy ser, egymáshoz kaocsolódé kérdést vet fel, melyek megválaszolásával nem csak a szarmatakori edénykészitéa módszereihez jutunk közelebb, hanem fontos történeti események jobb megismeréséhez is. előadásom egy hosszabb kutatómunka egy fázisét jelenti, ebből következően nem mindig tudom megadni a felmerült kérdésekre a biztos, meggyőző választ.

5 I. A fazekasműhely /ld. a mellékelt rajzot a telep részletével és a kemence metszeteivel/ A telep legdélibb részén került elő a fazekaeműhely. Hozzá tartoztak: a 186. gödörrendszer az oldalába vájt edényégető kemencével, a szorosan mellette levő 2o7. godörrendszer és a különálló 3. kút. Feltételezhetjük, hogy a