Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Jakab Béla: Szaporodásbiológiai megfigyelések a fehér gólyánál

2-3 hetes korukig a fiókákat a szülőmadarak felváltva vigyázzák, melegitik, ahogy felváltva ülik kotláékor a tojásokat is. Az egyik szülőmadár baleseténél vagy pusztulásánál a másik már nem tudja feladatát folyamatosan teljesíteni, a fiókákat, illetőleg a tojásokat elhagyja és azok, ha ember nem segit, pusztulásra vannak Ítélve. À 3. hét után magukra hagyott fiókák között, esős, hideg időjárás alkalmával gyakori a későbben kelt, fejlődésben lemaradt fiókák pusztulása. A fiókanevelés idejének elején az éllományszabélyozásnak természetes faktora még az ún. kronizmus /Kronosz, a görög mitológia egyik titánja után, aki hatalmát féltve fiaitól, elnyelte őket/. A gólya szülő is megöli és megkisérli elnyelni a kisebb, pl. 6 napos fiókát, vagy ha ennél idősebb és nagyobb, élve, vagy megölve fészken kivül dobja. Ez a magatartás többnyire csak az egyik szülőmadárnál lép fel és nagyobb gyakorisággal a fiatalon és első alkalommal költő madaraknál. Náluk valószínűleg még nem tökéletes az ivadékgondozási ösztön. Előfordul, hogy a gyengén fejlett fióka gyermek magatartásában zavar áll fenn, ami az ivadékgondozásnak még könnyen bontható reakcióláncát megzavarja és a szülő gólya átvált az ivadékgondozás ciklusról a zsákmányszerző ciklusra. Gyakori a későn kelt, gyengén fejlett fiókák kidobása főleg táplálékszűke, szárazság esetén, AZ ilyen fióka hajlamosabb megfázásra, betegségre, az élősködők könnyen élhet almásodnak rajtuk. Szárazság idején a beszűkülő vizi biot. ól a gólyák könnyebben felszedik az élősködő szivó férgek /Trematodes/ lérvakori gazdaállatait. Ezek az élősködők a fiókáknál főleg a szájüreg és a nyelőcső falára telepszenek és gátolják táplálkozásukat. De könnyen elhatalmasodnak rajtuk a külső élősködők is. Meg kell még említeni a kirepülős fiókóknál az áramütés következtében mind gyakrabban bekövetkező pusztulásokat.