Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Gaskó Béla: Múzeum és természetvédelem

normátivákkal mérhető komplex ökológiai-taxonómiai fel­térképezését. Figyelembe véve, hogy ezidőtéjt Magyarország közel' kétharmada mind faunisztikailag, mind bctanikailag /néhány csoport kivételével/ terra incognitának számitott, a feladatot csak a két fél összefogásával lehetett megol­dani. A sajátos pusztai ökoszisztémák tanulmányozása egye­dülálló lehetőségeket kinált. Létrejött egyfajta /objektiv érdekközösségen alapuló/ egymásrautaltság az OKTK és a mú­zeumok tudományos tevékenysége között. Ez azonban a mindenkori éremnek csupán az egyik oldala. A másik /nem kevésbé fontos/ az archiválás. A védett és fokozottan védett gerinces állatok élő e­gyedei, azok fejlődési alakjai, valamint preparátumai egy­aránt jelentős értéket képviselnek. Elvileg ugyanazt a pénz­beli eszmei értéket. Újonnan történő beszerzésüket a 8/1982/ /III.15./ Mn.sz. rendelet 33.§-a ekképp szabályozza: "A ter­mészetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozására, egyedeinek gyűjtésére, befogó­sára, elejtésére, tartására, mesterséges szaporítására, ér­tékesítésére, külföldre juttatására vagy külföldről való be­hozatalára, kikészitésére /preparálására/". Egyszóval min­denhez engedély kell. Létezik emellett egy másik rendelkezés is, amely saj­nos mindmáig nem vált gyakorlattá. A művelődésügyi minisz­ter 2/1965/1.8. /MM. sz. rendeletének 4.§.-a egyértelmű beje­lentési kötelezettséget ir elő a természettudományos anyag­ra. Ugy tűnik, sajátos kettősség alakult ki ezen a téren. Amig a védett vagy fokozottan védett állat él, vonatkoznak rá a természetvédelem törvényei. Elhullása után egységes szemlélet /és valóban hatékony jogszabály?!/ hiján további sorsa követhetetlenné válik. Magánszemély nem preparálhatja fel, hiszen ehhez enge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom