Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Csizmazia György: A kurgánok gerinces állatainak vizsgálata

A madarak közül fészkelnek: Coturnix coturnix, Burdius oedicnemus, Alauda arvensis, Oenanthe oenanthe, Saxicola torquata, Motacilla alba, Motacilla flava, Cuculus canorus. Vonuláskor huzamosabb ideig tartózkodnak a kurgánon; Buteo buteo, Buteo lagopus, Buteo rufinus, Aquila heliaca, Coracias garrulus, Anthus pratensis. Az emlősök közül él itt Lepus europaeus, Gpalax leucodon /kivételes helyen/, Talpa europaea, Erinaceus europaeus, Microtus arvalis, Apodemus agrárius, Apodemus microps, Mustela erminea, Mustela nivalis, Mustela eversmanni, Vulpes vulpes, Mus musculus. Az eddigi vizsgálatok szerint igy alakult a gerincesek katalógusa és korai még ezek alapján a kurgánok típusait cönozisokkal jellemezni, elkülöníteni. A következő évek vizsgálata után bizonyára lehetséges lesz. Seregnyi népi szólásnak, gyógyászati és más szokásoknak, hitnek teremtője a kurgánok élővilága /pl fokhagymás domb, az ásóbéka erős szaga miatt - Császárné halma, Forgó Mihály közlése/. Igy a jelenben itt élő fajok egy színes csokor népi szokásnak egyúttal éltetője is. Ha eltlnik a mocsár, oda a hal is! - S a halász vagyis mi, mai emberek szegényedünk el hiedelmeinkben, népi szokásainkban, szókincsünkben - emberiességben. Az anyagi jólét utáni hajszában a ma embere nem ismer múltat, nem ismer poézist és nem törődnek a lélekkel, amely a természeti környezetünkben gyökerezik. A pusztai szikes tájban az egyhangú mezőgazdasági táblák között a Kurgánok fehér "órvalányhaját" is látnunk kell. Védetté kell őket tennünk, ritka és mindennapos állatviláguk miatt is. Biológiai védelmük a halmokat őrzi a deflációtól. S igy ma-*» radnak "a magyar piramisok" kis élő múzeumok, mozaik relik* tumok. Reméljük, hogy tanítványaink tanítványai is látni