Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Nagy Miklós: Az 1919-es szegedi francia megszállás és a város ellenforradalmi gócponttá alakítása

elemek eltávolítását kívánták. A július 12-én megalakult P. Ábrahám kormányból a megszállok igényeinek megfelelően kimaradt Károlyi, Horthy, Gömbös, Kelemen helyére "néhány októbrista politikus, liberális illetve konzervatív elem" került. Programjában nyugati tipusú polgári demokrácia megvalósítását ígérte. Mindezek ellenére az Ábrahám kormánynak sem sikerült elérnie az áhított antant-elismerést, mivel a nagyhatalmai ekkor már a bécsi Antibolsevista Comité politikáját tekintették irányadónak. Hozzájárultak vi szont ahhoz, hegy Horthy főparancsnokként 3zabadcn irányit hassa a nemzeti hadsereg szervezését. A Tanácsköztársaság bukása után lehetővé tették, ezen alakulatok Dunántúlra történő áttelepítését és a siófoki terrorközpont kialakító sát. Feltétlenül egyetértek Ormos Máriának azzal végső következtetésével, amely szerint "... a francia kormány a ma gyár ellenforradalmi csoportot és elsősorban a szegedi kor mányt, az általa szervezett katohai erővel együtt készenlétben tartotta, s e készenléthez minden eszközzel hozzásegítette." Jelentős engedményekkel sohasem kötelezték el magukat a szegedi csoporttal szemben, sőt állandóan biztosítékokat kértek a kormány demokratizáláséra és a békeszer ződés várható elfogadására. Az ellenforradalmérok nyilt tá mogatásában - az általános bizalmatlanságon túl - óvatossá ra késztette a franciákat a nyugat-európai proletariátus Tanácsköztársaság iránt érzett rokonszenve is. Az ellenf

or radalom katonai erőinek önálló akciójához a már említett c kok miatt nem járultak hozzá, felhasználásukat csak egy össz-szövetségi intervenció keretében tartották lehetséges nek. 2c5