Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Halmágyi Pál: Fejezetek a makói „Hagymaszövetkezet” történetéből (1900-1906)

Halmégyi Pál: FEJEZETEK A MAKÓI "HAGYMASZŰVETKEZET" TÖRTÉNETÉBŐL /19oo-19o6/ A makói hagyma kereskedelméről legalább olyan kockázatos irni, mint magát a hagymát termelni. Éppen száz éve került ki a világpiacra hagymánk, /1883, Brüsszel/ s ez idötől kezdve örök, s igen csak kibékíthetetlen ellentét van a hagymát termelők s az azzal kereskedők között. Azt, hogy az érdekek egyesítését nem nag'on sikerült elérni, sem a múltban, sem napjainkban, mutatja az a rengeteg különböző nevű, célú, s hosszabb-rövidebb ideig működő cég, társaság, szövetkezet, mely mind azzal a hangzatos jelszóval alakult meg, hogy megteremtse az összhangot a termelés és a kereskedelem között. Mielőtt talán kissé száraz, történeti ismertetésbe kezdenénk a régi dolgokról, utalni kell közelmúltunk és napjaink zöldségfrontjénak kacskar ingó

ira is. Elég a napi újságokat, a rádiót és a tévét figyelemmel kisérni, s máris érdekesebbé, óm cseppet sem érthetőbbé válnak a régi hagymások küzdelmei. Korábban még azt reméltük, hogy az oly régen óhajtott összhang és egyetértés a tulajdonviszonyok generális megváltoztatásával egycsapásra létre jön, ám igen rövid idő alatt, s sajnos súlyos hibák után is, ma mér látjuk, bőven akad itt még tennivaló. A hagyma "üzlet" mindig politikai kérdés volt, ma is az Ezért volt - a nagyon nagy veszteség ez a "volt", - óriási jelentősége Erdei Ferenc mindent tudó, mindent látó, s ami a legfontosabb mindent érző személyének, a kusza szövevényben nyílegyenes utat mutató gondolatainak. E szerény dolgozat is sokszor fog munkáira támaszkodni. A makói hagymával való kereskedés első formáiról, s az azzal foglalkozókról értékes adatokat találhatunk Petrovics György, Márton György és Tóth Ferenc munkáiban. A 19. sz. vé gén - állapítják meg a szerzők - mér döntően makói zsidó ke-