Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Sárközi István: Gondolatok az ópusztaszeri iskolatörténeti múzeum létesítésének tapasztalatairól

Sárközi István: GONDOLATOK AZ OPUSZTASZERI ISKOLATÜRTENETI MÚZEUM LÉTESÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAIRÓL A cimmel mintegy utalni kívánok arra, hogy e rövid­ke tájékozódás - a korlátozott időtartam miatt - tudomá­nyos igényeket nem elégithet ki, s ezért csupán a tapasz­talatok, ill. a saját véleményem vázlatos kifejtésére szo­rítkozom. Az 1932 júniusában megnyilt elemi iskolatörténeti mú­zeum létesítésének gondolatában és annak megvalósításában valóságos közművelődési igény jutott kifejezésre és megol­dásra. Miért? A múzeum mint jobbára közművelődési intéz­mény a maga eszközeivel magas fokon képes élményszerűen és érzékletesen kisugározni, visszaadni a nézőnek a gazdasági, kulturális, művészeti, néprajzi, öltözködési és viselkedé­si állapotokat, egy-egy történelmi korról. Közművelődésünknek alapvető intézménye volt a népisko­la. Történelmi múltunk megismeréséhez szorosan illeszkedik a közoktatás eme intézményében, múveltségnyújtó eszközeiben műveltségi anyagában, nevelési céljaiban és szellemében meg ' tett haladás. A közoktatás e területén, s annak alsó fokoza­tában elért haladásunk megismertetését hatékonyan tudja se­gíteni az iskolatörténeti múzeum. Az is nyilvánvaló, hogy a népoktatás-történet, vagy mondhatjuk a népiskolai intézmény jellemző, éltalános jegye­it a Csongrád megyei tanyai iskolák berendezésével, tanesz­közeivel, tanulóinak és tanítóinak bizonyítványaival és e­gyéb dokumentumokkal idézzük fel. A népoktatás loo éves tör­ténetének, iskolatípusának bemutatásakor szükségszerűen fi­ gyelembe vettük azt a sajátosságát is a népiskolai intézmé- nyünknek, hogy a városi iskolák számos, nem lényegtelen el­ térést mutattak a tanyai iskolákhoz viszonyítva. Elvi döntés született arról, hogy az iskolatörteneti kiállításnak a Csongrád megyei elemi népiskolát kell bemu­ tatnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom