Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982
RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Bokorné Nagy Katalin: Kísérlet az újkőkori tetőnehezékek meghatározására
biztosan a keritőhálő aljéra kötözött agyagnehezékek formai-szerkezeti azonossága a Körös kultúra telepein találtakéval! /lásd 2. rajz alján/. Mindegyiken 2-2 lyuk van; a háló alján végigfutó kötélnek vélyúszerű mélyedést képeztek ki; iveit az aljuk. 2. Kevés van a Körös kultúrás telepeken. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy eltörtek és a vizfenéken maradtak, valamint azzal, hogy a telepeken kivül voltak használatban /az ásatások pedig legtöbbször csak a települések gócaira terjednek ki/. 3. A Tornyai J. Múzeumban csak 1 db ép példány van, - az is "selejt"-nek mondható /az egyik lyuk kiégetésnél összenyomódott/, igy égetés után nem is volt érdemes elvinni a telepről. Az őskori agyagnehezékek között találunk még ún. lendkereket, szövőszék-nehezékeket, tüzikutyákat. Széket a tipusokat a régészeti szakvélemény majdnem egységesen az elnevezésekben rejlő funkciókhoz köti. Az 1-4 tipusba sorolt nehezékek - tehát hengeres, karéjos, félig átfúrt, átfúratlan - lelőhelyei megtalálhatók a váltakozó vizállású, sekély vizek mellett és a nagyobb, gyorsfolyáeú, mély folyómedrek, tavak mellett is. Kopáncs, Zsoldos tanya, Kopáncs, Kovéce tanya, Kopáncs, Técsy tanya, Gorzsa, Kovács tanya, Gorzsa, Pócsi tanya sekély, időszakos vízjárások mellett vannak, vagyis hálós halászatra alkalmatlan helyekre települtek. Hódmezővásárhely Belterület Halász porta az egykori Hódtó partján, Kotacpart Vata tanya és Hámszáritó csárda az egykori Téré patak partján van, - mind a Téré, mind a Hódtó alkalmas volt hálós halászatra. De feltűnő, hogy a szintén Tére patak melletti Szakéihét Bakay-Diószegi tanya ásatási anyagából egyetlen "hálónehezék" se került elő a 6.000 db beleltározott tárgy közé. Nincs egyetlen darab "hálónehezék" Kökénydombról és