Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

TÖRTÉNELEM, IRODALOM-, MŰVÉSZET- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - Fári Irén: Reizner János a könyvtár- és múzeumigazgató

dődött volna, a könyvtárnak el kellett hagyni a reáliskolát, azt az épületet a királyi tábla kapta meg. Átmeneti megoldásként Fodor István ügyvéd házát vették bérbe, mely elég nagy volt a könyvtár felállítására, a melléképületben pedig elfértek a ládákba csomagolt múzeumi tárgyak és bútorok. Három évig, 1894-től 1897 augusztusáig működött ot* a könyvtár. A kultúrpalota épitésére kiirt pályázatot Steinhardt ée Lang épiteszek terve nyerte meg, teljesítvén a monumentalitás kritériumát, bár "az alapbeosztás másodrendű és nem 9 kifogástalan" - irja a korabeli Szegedi Híradó. Az építés 1895 júniuséban kezdődött, a következő év szeptember 6-én megtörtént az épület ünnepélyes átadása, a végleges beköltözés ceak 1897 nyarán vélt lehetővé.^

0 Időközben jelentősen kibővült a múzeum szervezési kerete is az eredeti Reizner-tervhez képest. A közgyűlés elfogadta a természetrajzi osztály felállítását, továbbá egy későboen felállítandó néprajzi osztályét is. Megszavazta Munkácsy Honfoglalás-képéhez készült vázlat megvételét, később Vágó Pállal kötött szerződést az árvizkép megfestésére. Még a kultúrpalotába költözés előtt teljessé vált a múzeum, mint intézmény elismerése, az 1896 májusi könyvtárbizottsági ülésen a bizottság a könyvtár és múzeumi bizottság nevet vette fel, több módosítás után fölterjesztették belügyminiszteri jóváhagyásra, ezt az utolsó állomást, mintegy művének betetőzését Reizner már nem érhette meg. A közös könyvtári és múzeumi szabályzatot 19o8-ban szentesitették. A kultúrpalotába költözéssel lezárult az első, legnehezebb korszaka a múzeum történetének. A feladat a továbbiakban az volt, hogy a kijelölt szervezési kereteket tárgyakkal töltsék meg. Két dátumot kell kiemelni még Reizner igazgatósága idejéből: 1899- június 11-ét, ekkor nyílt meg az első nyilvános kiállítás az érem- és régiségtár gyűjteményéből, és ugyan-