Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

RÉGÉSZET ÉS HATÁRTERÜLETEI - Antal Elemér: Az archeoradiológia lehetőségei és korlátai

latára, mert a felvételek készitése előtti átvilágí­tással minden fcntos részletet mozgásban vizsgálhatunk, mint az élő embereket. Láthatjuk, hogy volt-e festve, vagy nem, lekopott festék legapróbb maradványait is fel­fedezzük és csak onnan készítünk felvételt. Fából ké­szült szobrok, festmények átvilágítása alapján megálla­píthatjuk, hogy melyek azok a területek, amelyek fény­képezésre alkalmasak, melyeket nem érdemes továbbvizs­gálni. Remény van ezután arra is, hogy a muzeológusok olyan műhelytitkot is megtudjanak, hogy a festő javított vagy sem, felhasznált-e korábban elrontott, vagy félig­-meddig elkészült vásznat vagy sem, megváltoztatta-e ké­pét vagy sem. Vásznait kedvenc kereskedőjénél vette-e mindig, vagy nem, alapozott-e vagy sem, s ha igen, bitu­menes festékkel, vagy valami mással. Hasznilt-e fémtar­talmú, vagy földfestéket, vagy nem. Igaz, ezek a kérdé­sek kevésbé érdeklik a múzeumlátogatókat, a szakembere­ket azonban annál inkább, még ha a tények szaklapban ma­radnak, vagy feljegyzés formájában. Az eljárás kikísérletezése közben derült fény olyan dologra is, hogy lakásom ikon dísze értéktelen utánzat, s5t hamisítvány, ami ráadásul valami nagyon silány, ja­vított deszkára van felhordva és alighanem papir, amely egyetlen gramm festéket sem tartalmaz. Végül engedjék meg, hogy kifejezést adjak annak a reményemnek, hogy sikerült felkeltenem érdeklődésüket a régészeti tárgyak szükségszerű röntgenvizsgálatéhoz, ez elérhető módszer maximális kihasználásához. Igaz, hogy n8gy dicsőség egyszerű inspectióval rátalálni a végle­ges igazságra, amikor egy-egy leletet értékelnek, de leg­alább ekkora felelősség is. Sem őseinket, sem a kort, a­melyben éltek, sem a tárgyakat, bármely korban keletkez­tek tévedésből alkotott hamis Ítélettel dehoneetálni nem szabad, mert a hamis ítélet az ítélkezőre üt vissza, kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom