Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1982

NÉPRAJZ - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc szülőháza

cérna? Aszongya, dróga, kisfiam, mög köll böcsülni a cérnát." A nagyapa erkölcsi és társadalmi felfogásában sok volt a konzervativizmus /pl. ellenezte az unokák továbbtanulását, elég a Parasztokból idéznünk: "Apám szándékai vittek az iskolába, a nagyapám sötét tekintete kisért utamon."/, de a gazdálkodását és a héza táját illetően praktikusan gondolkodó ember volt. kég a múlt század végén megszüntette a szabadtűzhelyet, a főépület elé eresz-aljat csináltatott, átépíttette az alsó lakást. Erdei Andrásék életében a ház - funkciójában, de szerkezetében is - hármas tagolású. Az utca felőli felső ház az épület legrangosabb része, nemcsak magasabb a többinél, de az eresz-alja ie hangsúlyozottabbá teszi. Középen volt a nagykonyha t az utca felől a nagyház

, jobbról a belsőház, mellette a pince, fölötte a kamra. A nagyház töltötte be a tisztaszoba szerepét, amelyet sohasem laktak, még kéménye sem volt. Amig a nagyszülők nem adták magukat gondviselésbe, a nagymama a konyhában főzött, de azt követően ez a helyiség tisztakonyhává lépett elő, előszoba szerepet töltött be, de berendezése konyhai maradt. A családi tűzhely melegét a belsőház, a nagyszülők lakószobája árasztotta. Ennek a szobának asztalánál történt az újszülött csecsemő családba fogadása. "Amiicor az újszülött unokát - irja Erdei Eerenc - megkeresztelték a templomban, akkor onnan egyenest a nagyanyjához kellett vinni. Az e vidéken hagyományos sarokpad és asztal volt a szobában, s nagyanya erre az asztalra tette a pólyás csecsemőt, kibontotta pólyájából, meztelenre vetkőztette, megnézte, hogy ép-e és fiú-e, vagy leány, s azután egy ősi dallam dűdolása közben hóna alá nyúlva ringatta a kisdedet: já-ra-ti-li-li-li-li. S ilyenkor minden csecsemő kinyitotta a szemét, de egyik sem sirt. Később ismertem rá: az a dallam ez,