Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Galántha Márta: Beszámoló a sándorfalva-eperjesi ásatás 1981. évi eredményeiről

egyedi darab, pontos analógiáit nem ismerem, azonban a csontváz háta mögött előkerült egyfülű, kisméretű edényke ismét a nagyrévi kultúrával meglevő kapcsolatokra u15 tal. A csontváz nyakéban elhegyesedő végű bronz torques, csuklóin másfél csavarodósú bronz karperecpár volt. Valószínűleg a ruhát fogta össze a madár tibiéból faragott csont tű. A leletegyütteet kiegészítette még a jobb oldalon egy, a bal csecsnyúlvónyon pedig kettő, azonos típusú, csónak alakú arany lockenring. Nem tartozik az előzőekben leírt sírok sorába, ezért valószínűleg egy második sírsor meglétét jelzi a 9. sz. sír, amely mellékletei alapján szintén a korszakba sorolható. Az ovólis, ÉK-DNY-i tájolású sírgödörbe eredetileg valószínűleg zsugorítottan fektetett csontvázat a gépi munkák megbolygatták, így csak az egyik felkar, néhány borda és az egyik alkar maradt meg. Mellékletei közül az egyik töredékes kis edény típusában megegyezik a 169. ill. 158. sírok új tipust jelentő edényeivel, csak jóval kisebb azoknál. A másik edény típusa a restaurálás előtt nem volt megállapítható. A sírból előkerült még egy vékony, bronz huzalból hajlított, nyitott végű karika, valamint két, madártibiából faragott, átfúrt fejű csont tű. Az ismertetett mellékletes sírokon túl több melléklet nélküli sírt is feltételesen a korszakba sorolunk, elsősorban a tájolás, kéztartás, ill. a csontmegtartés alapján. A végleges temetőtérkép kialakítása azonban csak az antropológiai vizsgálatok eredményétől várható. Sándorfalva - Röszke után - a második Tisza-jobbparti lelőhelyét jelenti a csoportnak. Feltételezzük, hogy ezek alapjón ki kell terjesztenünk a csoport elterjedését a Duna-Tisza köze déli részére is.

1

^ •» Beszámolóm végeztével szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik munkámat segítették, elsősorban Horváth Lászlónak, aki Két hétig helyettem vezette az ásatást,