Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Tóth Ferenc: Egy hagymás család életútja

Tóth Ferenc: EGY HAGYMÁS CSALÁD ÉLETÚTJA Az ópusztaezeri Nemzeti Történeti Emlékparkban felépített makói "hagymás ház" kapcsén végzett kutatások nemcsak az épület feltárésára terjedtek ki: a ház életére, a birtoklástörténetre, a berendezésre; hanem a rekonstrukcióra, a kivitelezésre, a bebútorozásra is; mindvégig emberközpontú volt a kutatás, egyre közelebbi kapcsolatba jutottunk a Diós-csalóddal, A Diós-família életútja jól példázza a város történeti fejlődését: egykori tündöklését, megtorpanásét, újabb felemelkedését és mai jólétét. A csalód történetét háromszáz évre sikerült visszavezetni. Legrégibb ismert tagjai még tekintélyes telkes gazdák, a későbbi utódok viszont zselléi3orba süllyednek. A 19. század végén a hagymatermelés révén újból középparaszti sorba emelkednek. ..endlívül tanulsógos a csalód minden nemzedékének tevékenysége, küzdelme, élniakarósa. Most az ópusztaszerre telepített hóz tulajdonosónak édesapját, Diós Mórtont mutatjuk be, aki az első nagy hagymatermelő nemzedéknek volt a képviselője. Az a Veres Péter-i módszer lebegett szemünk előtt, hogy vizsgálódásunk középpontjába az ember álljon: "amint szenved és dolgozik, vívódik vagy lelkesedik, örül vagy bánkódik, tétlenkedik vagy cselekedik, előre megy vagy hátrahőköl, egyszóval ahogyan éli a maga és a magáéban a mindenki életét." /Próbatétel. Budapest 1955. 7./ Diós Márton 1874-ben született a város legszélső utcájában, egy szoba-konyhás putriban. Iskolába nem járhatott, fiatalon elszegődött kanásznak. Egyik gazdája Veszött BÍró volt. Az istálló, ahol a cselédek aludtak, nem volt lepallatolva. Erzsébetre be- • köszöntött a nagy hideg. A marhák elé a jászolba feküdt, azok leheleténél melengette magát. Este megszökött gaz-