Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Juhász János: A karácsonyi asztal ételei a csongrádi néptáplálkozásban

mel kellett lennem dolgozatomban. A néphit elemeinek a keresztény /esetünkben római katolikus/ vallás előírásaival, illetve azok profanizált formáival való erőteljes keveredése a karácsonyi étkezési szokásokban is nyilvánvaló. - A művelődéstörténeti-néprajzi kutatás a különböző elemek eredetét, hovatartozását már nagyrészt tisztázta, nem feladatom e munkák eredményeit részletezni. A téli napforduló ünnepe ez, amelynek természetünnep jellegét az évszázadok sorén jelentkező különböző kultúrhatások és átértelmezések sem tudták elfedni. A nap kezdete megegyezik a közönséges hétköznapéval. Teszi mindenki a maga dolgát. Azonban a reggeli - akár napi kétszeri, akár háromszori étkezés a szokásos - a böjtöt szigorúbban vevő családoknál elmarad, esetleg csak teát fogyasztanak. A gazdaasszony már az előző napokon előkészített, il letve elkészített bizonyos az ételkészítéshez szükséges alapanyagokat, sőt egyes ételeket is, most mégis sok a tennivalója, ezért korán hozzáfog munkájához, mert három napra elegendő különböző ételféleség sütése-főzése vár ró az aznapi és a két karácsonyünnepi napé. Az ebéd - háromszori étkezés eeetén - pontosan déli 12 órakor kezdődött, kétszeri étkezésnél délutón 3-4 óra között. - Az asztal - a legidősebbek visszaemlékezései szerint, tehát még a hagyományok kopásának megindulása előtt - a következőképpen volt felkészítve. Alája került egy kéve széna, egy kosór szalma, egy kisebb kosárban szemes termények, amelyeket a férfinak kellett behoznia, valamint - és minden további teendőt a gazdaasszony végzett - egy cső, még a fosztáskor kiszemelt és e célra fél retett fias /több csőből összenőtt/ kukorica, egy kosárban különböző gyümölcsök. Az asztal sütőabrosszal volt le takarva, s ez az - egyébként abrosz nélküli - asztal ün-