Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Szenti Tibor: Gabonatárolás a vásárhelyi tanyákon

A hombárokat építették: tölgyfából, deszkából, ta­pasztassál vagy anélkül. Eleinte akadt köztük fedetlen, később deszkával, zsindellyel, cseréppel födték. Egy tölgy­fa hombár hossza 2 öl, szélessége 1 öl volt. Űrméretűk i­gen változó: 13, 16, 4o, 8o és 95 köblöst is találtak. Megkülönböztettek "olaj és tót hombárt." Építésükre még az is jellemző volt, hogy mind a hom­bárt, mind a górét a gyakori adás-vétel során elvitték, tehát szétszedésük nélkül, egyben szállíthatók voltak, tóig a górék belül osztatlanok, a hombárokba 1-5 rekesz ke­rült. A hombáron az ajtó mindig az egyik hosszanti oldal közepén, a górénál a rövidebb oldalon, az egyik végén volt találnató. A tárolást tekintve, jelentős különbség a két típu­sú építmény között az, hogy a hombárban tisztított szemes terményt, míg a góréban elsősorban csöves kukoricát tar­tottak. A hombár teljesen zárt falú. A tapasztott, főleg vályogból, téglából készült hombár falón a tetőzet alatt volt néhány szellőzőnyílás, míg a desrhafal esetében a té~ rolási magasság fölött zsilipszerűen elzárható, tolizáras nyílásokat képeztek ki. A góré lécvózas. A lécek között, azok szélességével megegyező távolságokat hagytak ki, így az egész építmény igen szellős. Az 195o-es évektől kezdve terjed a vásárhelyi tanyá­kon a szíikséggóré | amely úgy készül, hogy négy, hat akéc­oszlopot leásnak, alját a talajtól kb. 4o-6o cm-re bedesz­kázzék, majd a vázát drótszövettel körbeveszik. A tetejé­re száriziket, kátránypapírt, hullémbódogot és műanyag fó­liát helyeznek. 4. A gabonatárolás legelterjedtebb építménye volt a kamra. Kezdetben a tanyaházban kaptak helyet. A gazdaság fejlődésével a kamra használatbavétele elkülönült és alap­vetően 4 típust tudtunk megkülönböztetni. a/ Maradt továbbra is a mindönös kamra , ahol több tá­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom