Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Néprajz - Szenti Tibor: Gabonatárolás a vásárhelyi tanyákon

védett, lefelé méhkaptórszerűen kiszélesedő gabonésver­mek sok szerencsétlenségnek voltak okozójóul. Bennük gyer­mekek és óllatok gyakran estek áldozatul. Milyen méretű­ek voltak ezek a tanyai vermek? Egy becsüjegyzőkönyv leírja, hogy 4 verem 7o köböl életnek való. 1788-ból Nagy Ferenc szállásón egy 52 köb­'2 f lös vermet említenek. Az egyik tanyai verem pontos lei­rásét 177o-ből ismerjük: Kristó Ferenc panaszkodik a bí­rók előtt, hogy Szilágyi János fölbontott szállási vermé­be a csikója belé döglött. így jellemzi a vermet: "... nem valami gödröcske lett légyen, hanem valóságos, széles szá­jú ugyan, mivel mér régtül fogva nyitva állott, de öblös és mélly verem volt, ...a' Tanú a' verembe belé bocsátko­zott, de onnét maga erejével ki nem jöhetett, hanem más ember húzta ki a' verembül." A gabonásokat ásóval, illetve rövidnyelű, kapa for­májú eszközzel, a verömvágó val mélyítették. A kitermelt földet kosárba rakták és kötéllel fölhúzták. Belül a falát agyaggal, törekes, polyvés sárral kitapasztották, majd ki­égették. Egy-egy tanyán a XVIII. században 5-12 verem is ké­szült, de 3anga Pál szállásán 1793-ban 2o vermet becsül­tek. 4 A leírásból azt is megtudjuk, hogy közülük csak 3 volt üres, 5-ben búzát, 8-ban árpát, 2-ben ocsút, l-ben zabot és l-ben árpával kevert kölest tartottak. A XIX. század első felében a napóleoni háborúk te­temtette gabonakonjuktúra hatásóra a vermek szórna tovább növekszik. 375 becsült tanyán 316 gabonásvermet találtak. Az egyik széllástanyén 26-ot. A földbevájt vermeket Vásár­hely hatérában korán fölváltják a föld fölé vályogból é­pített gabonatárolók: a vályog- és kemencevermek . A becsü­jegyzckönyvekben már 1812-ben megjelennek. 1848-ig 34 vá­lyogvermet írtak össze. A kemencevermek átlagban 2-2,5 m. magas, 1,5-2 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom