Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Simon Katalin: A csongrád-bokrosi vaseszközlelet

timárbirtoka, a dzsizje adót fizető férfiak száma 88, az újonnan beköltozottekkel együtt. Az adó összege 4126 akcse. 1562-ben a padisah hószbirtoka. Ekkor 75 fő összesen lo525 akcse adót fizetett. A történeti forrósokból tudjuk, hogy Csongrád vidékét a XVI-XII. században nagy hadjáratok nem érintették. Ennek volt köszönhető, hogy Gyója életében nem következett be törés ez idő folyamán, sőt a lakosság lélekszáma az újonnan beköltözőkkel is gyarapodott, a gazdasági élet fejlődésére pedig az adók emelkedő összege utal. A datáláshoz támpontot nyújt egy hézpadlón talált II. Métyés-denár. Eszerint a falu pusztulása 16o8 után következett be. Mivel pedig a Gyója ásatása sorén előkerült kerámiaanyag nem későbbi a XVII. század végénél, ezért a falu pusztulásával a török ellenes felszabadító hóborúk sorén, valószínűleg a zentai csatát /1697/ megelőző időben kell számolnunk. A vaseszközlelet egyes darabjainak korét a régészeti és néprajzi adatok alapjón is megvizsgáltuk. A régészeti analógiákat a muhi, a Túrkeve-mórici, a Kecskemét környéki, a csepelyi, a Gyimrót-Sebes-tagi, a nyársapáti, a Kohécs-Csele pataki ásatások és a füleki vár leletauyagóban találjuk, tehát XV-XVII. századra datált leletek között. A kerámiaanyag alapján a falu korét a XVI-XVII. századra szűkíthetjük. A vaseszközöket Gyója XVII. szózadban bekövetkezett pusztulásakor rejthették földbe.