Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Hegedűs Katalin: A Derekegyház ibolyásdombi feltárások

A templom építésének terminus post quuem-jét a 12. sírból előkerült Salamon ezüst denór adja meg /CNH I. 22, Huszór 17/.^ E sír biztos korábbi mint a templom, ti. a templom oromfalának alapozása comb tájékon elvágta a 12. sirt. A korai sírok köaül gazdagságban leginkább az 1. sír emelkedik ki. E bolygatott sírban egy bronzhuzalból készített, tordírozott nyakpereccel, egy "S" végű ezüst hajkarikával és egy ezüsthuzalból sodrott gyűrűvel felékszerezett felnőtt női váz feküdt. A sír szintadata + o,75 m, tájolása: Ny-K 4». A 9. sírban egy újabb sodrott ezüsthuzalból készült gyűrűt találtunk, a 12. sírból került elő a már említett Salamon veret, a leletek közül a 16. sírból egy ismeretlen rendeltetésű vastárgyat, a 22. sírból egy tordírozott ezüsthuzalból készült "S" végű hajkarikót, végezetül az 5o. sírból egy apró bronzhuzalból készített hajkarikát említhetünk még meg. A Salamon dénárt leszámítva a templom belsejéből ill. körzetéből még 5 db. XI-XII. sz.-i ezüst dénár került elő, egyik I. Lászlóhoz köthető /CNH. I. 36, Huszár 29/, a többit nem sikerült uralkodóhoz kötni, utóbbiakról csak anynyit lehetett megállapítani, hogy a XII. században vert magyar dénárok. Egyenes szentélyzáródású templomainkkal kapcsolatban ma is többé-kevésbé helytálló Gerevich Tibor megállapítása ez a forma hazánkban a cisztercita rend telepítésével honosodott meg. Tőlük vették át a bencések /pannonhalma/, a premontreiek /Kisérpás, Győr megye/ s mint egyszerű megoldést a XIII. század első felében országszerte sok falu3 si templom követte. Hasonló megállapításra jut egyik tanulmányéban Kozák Károly. Megállapítja, hegy az egyenes szentélyzáródású szerzetesi templomtipus a XII. ezázad második felében a