Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Vályi Katalin: Szer monostor 1981. évi feltárása

csigavonallal diszitve/. Külön említést érdemel az általunk 6. sz. ház nak ne­vezett különleges építmény. Teknő alakú, földbe ásott gödre 7 m hosszú, szélessége az ÉK-i saroktól fokozato­san növekszik a DNy-i végéig: 2,60 - 3,80-ig, mélysége ugyanebben az irányban szintén nő, 75 cm-től 98 cm-ig. Oldalfala mindenütt eléggé meredeken lejt, bejáratát ta­lán a keskenyebb és sekélyebb ÉK-i végén sejthetjük. Az épület főtengelyében egy sor szintén fokozatosan mélyü­lő cölöplyuk van. A gödör DNy-i vége fölött átlag 5o cm­rel van a kolostor kiszedett falának sekély omladéka, csupán 2o-25 cm vastagságban. A gödör betöltése két jól elkülönülő részből áll: az alsó 3o-4o cm-es réteg faszé­nes, természetes betöltődés, mig a felette lévő rész /e­gészen a fal omladékáig/ mesterséges betöltésnek látszik, - tele kőtörmelékkel, apró téglatöredékekkel. A betöltés­ből bontás közben több zsákra való állatceont ee gazdag, szép kerámiaanyag került elő. Megtalálhatók közöttük a XI-XII.szózad r 3ellemző, fentebb már leirt edénytöredékek, de találtunk benne cserépbogrács-töred^ket és egy vilá­gosbarna, nagy korsó nyaktöredékét is, amely egymás a­latt négy sorban sűrűn bekarcolt kis függőleges vonal­kékkal van díszítve. A gödörben jól elvóló padlószint­'nek vagy kemencének a nyomát sem találtuk. A ház felte­hetően valamilyen mezőgazdasági termény tárolására szol­gáló építmény lehetett, ezt sugallja szokatlan formája, mérete és mélysége is. Végül az Árpád-kori településhez tartoznak az árok­rendszerek is. A tavaly feltárt árkok folytatásaként több Árpád-kori árkot bontottunk ki. Újra bebizonyoso­dott, hogy legtöbbjük hosszú szakaszon egyenesen, egymás­sal párhuzamosan halad, helyenként közel szabályos de­rékszögben megtörnek vagy kapcsolódnak egymáshoz. Lelet­anyaguk /akárcsak a korábban feltártaké/ igen szegényes:

Next

/
Oldalképek
Tartalom