Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Hegedűs Katalin: A Derekegyház ibolyásdombi feltárások

Az épület bejárata feltehetőleg a Ny-i részen lehetett, itt a hajón belül két, 43-48 cm átmérőjű cölöphelyet figyeltünk meg, ezek tarthatták a kegyúri karzatot. A középkori temetkezések A kevert, homokos gyökerekkel át-meg -átszőtt talajban sirfoltót mindössze négy esetben figyeltünk meg, ezek téglalap alakú, lekerekitett sarkú gödrök voltak. A középkori halottakat szinte kivétel nélkül háton fekve, nyújtott lábakkal temették el. A karokat leggyakrabban nyújtva a test mellett vagy a mellen keresztbe fonva ill. a medencére fektetve találjuk. Előfordult azonban néhány rendhagyó fektetés is; a 38. sír halottjót felhúzott lábakkal ún. zsugorított helyzetben temették el, a 36. sírban a bal lábat enyhén felhúzott helyzetben találtuk, a 39. sír koponyáját arccal lefelé fordították. Az 54 középkori sírból 9 esetben sikerült koporsóra utaló fakorhadékot megfigyelnünk. A koporsók deszkákból kialakított négyszögletes sírládák voltak. Hat esetben találtunk a sír alján szétszórtan faszéndarabokat. Ezt a jelenséget szómos más temetőfeltárás során megfigyelték és a tűz megtisztító hatásával hozták rituális összefüggésbe.^" Az 54 sír közül mindössze 6 sírnak volt melléklete. Ezek a temető legkorábbi sírjai, valószínűleg a XI-XII. szózadból szórmaznak. Paradox módon e mellékleteik alapján korábbi sírok mélysége jóval sekélyebb volt, mint a tájolásban a templom tengelyéhez igazodó későbbi, XIII. századi síroké. Ezt az ellentmondást, hogy a korai sírok sekélyebb mélységűek a későbbieknél,úgy oldhatjuk fel, ha feltételezzük, hogy a templom építése előtt a halmon létesült egy kisebb XI-XII. századi temető, tíajd mielőtt a templomot építették, a kurgan csúcsét levágták, az igy nyert földet a lejtőkre elterítették, így tették a halmot lapossá, a felületét megnövelve a templom építésére alkalmassá.