Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Kürti Béla: Szempontok a korai avar leletanyag értékeléséhez

sikertelen próbálkozások folynak. Kétségtelen továbbá, hogy a Kárpát-medencében megjelenő korai leletanyagban a dél-oroszországi martinovkai csoport leletei éppúgy feltalálhatóak, mint az azt követő perescsepinai köré /Fettich, 1937. 124-133; Fettich, 1951. 39-44; László, 1955. 276-284; Garam, 1976. 134-145/. E leletek etnikai hóttere ma még tisztázatlan, csak időrendjük körvonalazható viszonylagos biztonsággal.Az kétségtelen, hegy e csoportok népe nem az avarsóg fő komponenséhez tartozott. Az utóbbi, a perescsepinai kör részeként, vagy részben bizánci műhelyhagyományok folytatásaként szokás tárgyalni azokat az arany fülbevaló típusokat, melyeket a gúla alakú csüngőtag jellemez. Ezek analógiáit elsősorban az észak-kaukázusi Kamunta, ill. a dél-ukrajnai Glodoszi kincseiDen találjuk meg Aiavrodinov, 1943. Fig. 124; Bélint, 1977. LII. t. 5, LUI. t. 1; Csallény, 1943/. A térgytípusokon túlmenően természetesen számos régészeti jelenség /temetkezési szokások, gazdasági elet, stb/ is etnikai értelmezést nyerhet kellő analógiók birtokóban, így pi. a fülkesírokkal /Csallány, 1939. 132-134/ kapcsolatban csak arra utalnánk, hogy tekintettel e temetkezési szokás igen szúk földrajzi elterjedési területére, valamint a forrásokból ismert népcsoportok számadataira; úgy véljük, hogy e temetkezési szokás gyakorlóit sem az avarokkal, sem a kuturgurokkal nem azonosíthatjuk /Csallány, 1953. 136, 14o; Kovrig, 1955. 45/. Az a tény viszont, hogy egy-egy nagyobb temetőben e temetkezési szokást több száz éven át gyakorolják, mindenképpen azt jelzi, hogy itt valóban az avarokhoz csatlakozott kisebb, de különállásét a több generáción keresztül is eltérő temetkezési szokásával hangsúlyozó népelemről lehet szó. Az avar népességnek i.sz. 567-ben a Kérpát-medencébe történt érkezése sajátos történelmi helyzetben történt, ill. ilyet teremtett. A jelzett évtized a Kárpát-medence