Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Ricz Péter: Avar temetők Észak-Bácskában

Bér a felsorolt ásatások közül mindössze egyet te-, kinthetünk befejezettnek, már az eddigi eredmények is tisztáztak bizonyos, az avarokat érintő kérdéseket. Mindenekelőtt jelentős maga az a tény, hogy mintegy 5o évnyi kiesés után újabb avar kori temetők kerültek felszínre, ezzel is csökkentve a lelőhelyek hiátuszát egy olyan területen, amely a kutatók egybehangzó véleménye szerint fontos szerepet játszott a ÏII-VIII. század folyamán. Ismeretes az a feltevés, miszerint a Duna-Tisza közét nagy tömegekben szállták meg az avarok, ám régészetileg ez mindeddig nem volt kellőképpen megalapozva. A régebbi irodalomból ismert avar kori temetők elsősorban néhány köz ség /Ada, Adorján, Kishegyes-Mali Idjos, Martonos/ Szabad ka és Zenta területén összpontosultak. Ezzel szemben az új lelőhelyek Észak-Bácskának olyan részit érintik /Horgos kivételével/, amely a topográfiai térképeken ezideig fehér foltként volt feltüntetve. 3Ízunk benne, hogy a közeljövőben újabb lehetőség nyílik avar kori ismereteink további gyarapítására. Jegyzetek 1 E tekintetben elévülhetetlen érdemeket szerzett Szekeres László, aki évek hosszú során próbálkozott beindítani egy régészeti kutatóprogramot, aminek keretében néhány ásatásra is sor került: 1965 Ludas-Budzsék /neolitikum/, 1976 Tavankút-Szent Anna /Középkor/,197o Kanizsa - Velbit /bronzkor/. 2 Ada, Kanizsa, Kishegyes /Mali Idjos/, Topolya, Zenta és Szabadka városok közül kettőben működik múzeum /Sza badka és Zenta/, ám mivel a Zentai Múzeum nem tart régészeti szolgálatot, e terület is a SzVM hatáskörébe tartozik. 3 A régészeti feltárások kisebb-nagyobb megszakításokkal 1973 és 1977 között folytak.