Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Vörös Gabriella: Későszarmata hunkori telep és temető Sándorfalva-Eperjesen

a leletek mögött megtalálni, etnikailag azonosítani az embert, aki viselte, használta, készítette ezeket e tárgyakat. A séndorfalvi temető esetében azonban ritka szerencsénk adódott: a temetkezési ritus egyértelműsége, és hogy ez a szokás csak és kizárólag a szarmata etnikumra jellemző, eldönti a kérdést. Lelőhelyünk topográfiai helyzete is alátámasztja a véleményünket, hogy a telep népességét szarmatának tartjuk, hiszen a Tisza jobbparti oldala soha nem tartozott Gepidia területéhez. Jegyzetek 1 a./ A Szeged-csongrádi úti honfoglaló temető tervósatésén I-II. századi temetőrészlet került elő. A leletanyag feldolgozás alatt a Móra Ferenc Múzeumban van. b. / A Hódmezővásárhely-gorzsai késő neolitkori tdepfeltérás során V. századi telep és temető került elő. Az anyag a Móra Ferenc Múzeumban, Horváth Ferenc szóbeli közlése. c. / Székkutas-Kápolnadűlő avar temető területén 22 db sír, köztük több körérkoe került elő, a III. század végére korhatározhatóak. A leletek a Tornyai János Múzeumban, B. Nagy Katalin szóbeli közlése. 2 Többek között Tápé A-151 kútkörzet, Alg.yő-258 sz. kútkörzet III. századi temetőrészletek. 5 Lásd a Szeged-csongrádi úti temető alapján a szarmata női viseletről irt munkánkat a Com.Arch.Hung. I. megjelenés alatt álló kötetében. 4 Kőhegyi Mihály: Előzetes jelentés a Madaras-Halmok későszarmata hunkori temetőjének ásatásáról. AÉ 98./1971/ 210-216. 5 Uo. 21o. 6 Uo. 215. 7 Párducz Mihály: A szarmatakor emlékei Magyarországon III. 1955. 94.