Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.
Régészet - Vörös Gabriella: Későszarmata hunkori telep és temető Sándorfalva-Eperjesen
-Poroshát , Pinczéd , Orosháza .lelőhelyeken. Az utóbbi időben azonban megyénk területén is egyre-másra kerülnek elő körárkos-halmos temetkezések: Csanytelek-Ujhalastón, i 11 12 Székkutas-Képolnadülőben , Szeged-Csongrádi úton . Leg1*5 utóbb Püspökladóny-Görepart lelőhelyről közöltek"^ ilyen sírt. A ma már teljesen feltért madarasi temetőben 1971ig összesen 51 temetkezés körül került elő érők 14 Bár kevés az adatunk, az eddigiekből mégis úgy tűnik, hogy a körülárkolt-halmos temetkezési mód nagy területen elter15 jedt és legkorábbi időszaktól kezdve a szarmatakor végéig szokásban maradt, és az eddigi kutatósok szerint egy értelműen a szarmata etnikum jellemzője. Körárkokkal - érdekes módon - a temetőhöz tartozó telepen is találkoztunk. A telep különböző részein összesen négy került elő. Átmérőjük ezeknek is 14 méter körüli, szélességük ugyancsak kb. 2 méteres, és szintén délen van a bejáratuk. Az árkok által határolt területen semmilyen szarmatakori objektum vagy sír nem került elő. Az árkokban lelt gyér leletanyag viszont egyértelműen szarmatakori, tehát a körárkok biztosan a településhez tartoztak. Véleményünk szerint az árkok valamilyen könnyű szerkezetű, esetleg félig földbe mélyített, talán kör alakú építményt kerítettek. Nyomuk azért nem maradt, mert a korabeli felszín a mostanihoz képest legalább 1 méterrel magasabban volt. A telepen 9 db. 4x4 méteres vagy annál kisebb alapterületű építmény is előkerült. Pontos párhuzamaik alapján iudjuk, hogy ezeket a házakat teljesen a földbe ásták. Tiszaeszlár-Bashalmon 1 ^ Kovalovszki Júlia sokszor 1 méternél is mélyebben találta meg a kb. ugyanilyen méretű és szerkezetű házak padlóját. Érdekes módon ezekben az építményekben nem kerültek elő tüzelési nyomok. Erre két magyarázattal is szolgélhatunk: vagy nyó 17 ri szállások voltak, vagy egyáltalán nem lakóhelyül szol góltak. A telep objektumai helyhez kötött életmódról ta-