Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Természettudomány - Jakab Béla: Gólyaállományunk populáció-dinamikája 1958-1979

kat az állományadatok alakuláséval öeszefüggésben úgy kell értékelnünk, hogy az utóbbi években nagyrészt ennek köszön hető a gólyaóllomóny növekvő tendenciája. A villanyoszlopokra épült lakott fészkeknek 1968-tól fokozatosan, majd hirtelen emelkedő mennyisége maga utón vonja 1968 és 1974 között az állománycsökkenés kisebbedéset és 1979-ben a lakott fészkek szóménak megemelkedését annyira, hogy az állományadatok felülmúlják /beleszámítva a szaporulatot és a megfigyelt kóbor golyók szómét is/ az 1968. évi szintet. Pozitív tényezőként kell megemlítenünk szt is, hogy 8 hetvenes évek elejétől kezdve madárvédelmünk is nagy léptekkel fejlődik és szerveződik. 1971-től kormányrendelet intézkedik a madárvédelemről. A rendelet kiterjed a madarak költőhelye

ire és minden fejlődési alakjára, tojásaikra fióké ikra is. Az 1974-ben megalakult Magyar Madártani £>ye sülét központilag irányítja a védelmi teendőket. 1978-tcl kezdve évenként kiemelten szervezi meg egy-egy veszélyeztetett madárfaj védelmét. Igy került sor 196o-81. években a gclyavédelem xettőe évére. A populáció-dinamikát vizsgáló felmérések éltal nvert ismeretek birtokéban a gólyavédelem teendői között főleg a fészkelés lehetőségeinek biztosítására helyeztük a hangsúlyt. Ebben az irányban szerveztük a községek elöljáróit és a lakossógot, egyesületünk helyi csoportjainál pedig egy-egy gólyamentő részleget. A gólyamentők teendői a fészekmentésen, fészek áthelyezésen, új fészkelőhelyek létesítésén kivül kiterjednek a fiókák gyűrűzésere, szükség esetén a tojások, fiókák áthelyezésére ée a sérült gólyák ápolására. Nem kis gond a villanyoszlopokon állandóan növekvő számban fészkelő gólyák védelme és a póznákon, a magasfeszültség! vezetékeket tartó állványokon megpihenő madarak é r int é svéde line . Ezeket e feladatokat az áramszolgáltató vá lalatok szíves közreműködésével tudjuk esek megoldani. 5k