Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Természettudomány - Jakab Béla: Gólyaállományunk populáció-dinamikája 1958-1979

Jakab Béla: GULYAÁLLOMANYUNK POPULACIC-DINAMIKÀJÀ 1958 - 1979 Hazánk gólyaálloményónak populéció-dinamikójót tárgyalva vizsgálnunk kell a populáció-dinamikára ható, a vóltozósokat előidézi fontosabb tényezőket is. 1958 óta ötéves időközökben öt alkalommal végeztünk országos élloményfelmérést. Eredményeit a Lóra Ferenc Múzeum Evkönyvének megfelelő köteteiben részletesen közöltük /Marián U., 1962, 1968, 1971. Jakab B., 1976-77./, az utolsó /1979-/ felmérés eredményeinek közlése folyamatban ban. E felmérések jól tükrözik gőlyaéllomónvunk pcpuláció-dinamikéját és annak tendenciáit, nemkülönben a fontosabb ható-tényezőket. E tényezők egyrészt természetiöldrajziak, másrészt a környezetváltozásból, a civilizációs változásokból folyó, nagyrészt negatív hatások, amelyekkel a gólya, mint ember- és kultúra-követő faj populáció-dinamikája szoros összefüggést mutat. Ez utóbbi tényezők felsorolva: a mezőgazdaság átszervezése, a nagy területű monokultúrák, az eszel járó gépesí tés, az intenzív kemizálás, továbbá a termőterületek kitér jesztése érdekében folytatott víztelenítés, locsapclás és a tanyavilóg folyamatban levő megszűnése - ez mind együttvéve az ipari létesítmények megszaporítésával, kedvezőtlenül változtatta meg a gólyák életterét. De az élettér, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése mellett még kedvezőtlenebbül érintették a gólyaálloményt a gólyák hagyományos fészkelési lehetőségeit megzavaró változások. Községeink lakóépületei folyamatosan átépülnek, újra épülnek. Közben sorra eltűnnek az oldalnyílású kémények, a nád- és szalmatetők. A szövetkezeti gazdálkodással étrendé ződnek a falusi porták. Kevesebb az istálló, az ól, a szal majcazal, stb. A fakitermelés, fagazdálkcdás jelenlegi szem