Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.
Művészettörténet - Bakonyi Tibor: Horti Pál szalonszekrénye a Móra Ferenc Múzeumban
pületek stílusét követte, utánozva a művészettörténet minden stílustörekvését, nemegyszer vegyítve azokat, ÄZ iparművé sz r a bútortervező szinte ismeretlen mesterember, hiszen mintakönyvek alapjain válogat formát, anyagot. Nem alkotó ember többé. Ez a fonák helyzet egész Európéra jellemző a századvégen. A 9o-es évek elején a tehetséges művészek kezdeményezték az ember igényeihez igazodó környezetalakítáe, elsősorban az otthon, a lakáskultúra megreformálását. Egyszerre lázadtak a stílusok kötöttségei és a gyáripar szériatermékei ellen. Fokozatosan szabadultak meg a stílusok kötöttségeitől, a díszítés uralmától és a század első éveiben már a sírna, dísztelen, praktikus, szériagyártásra is alkalmas bútorokat és használati tárgyakat hoztak létre. A Modern Mozgalom Angliában, a kor iparilag élenjáró orszógéban a preraffaelizmus eszméiben gyökerezett. Vezéregyéniségük Ruskin és főleg Morris arra biztatta a mestereket, hogy csak az anyagból és célból induljanak ki, s ne törődjenek a régi stílusokkal. Az angol iparművészeti törekvéseket fejlesztette tovább a skót Mackintosh, akinek belsőépítészeti munkássága a belga van de Velde közvetítésével megtermékenyíti a belga, német, osztrák műipart. Tőlük szinte teljesen függetlenül kezdeményezi a nemzeti jellegű modern építészet megteremtését, és az új intérieur művészet létrehozósót Lechner Ödön, aki jelentős műveivel erős hatást gyakorol bútoriparunkra is. Az 1896. évi ezredéves Országos Kiállítás hű tükre volt a művészetek területén a közízlés alacsony színvonalának. Lyka Károly 197o-ben megjelent visszaemlékezéseiből értesülhetünk, milyen nehézségek órán honosodtak meg az új törekvések. Ráth György és György Kálmán energikus szervező munkájának köszönhető, hogy az Iparművészeti Társulat szakfolyóirata, a Magyar Iparművészet az új irányzat mellé állt
