Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szegedről indult híres művészek

Gonzales. Ebben, és hogy lényegében egész élete során ki­ tartott a kubista alapelvek mellett, a festő Kmetty Jánost említhetjük Csáky igazi művészi rokonának." Az utóbbi évtizedekben a feledés homályéba került ma­gyar mester emberi és szobrászati értékeinek rehabilitáci­ójára mozgalom indult meg. A magunk részéről azzal járu­lunk ehhez a nemzetközi akcióhoz, hogy az 196l-197o között hozzónk írt - s a Móra Ferenc Múzeumnak adományozott - több mint nyolcvan levelének legfontosabb részleteit múzeumunk évkönyvében jelentetjük meg. Csóky József egyik fiatalkori szobrot, a Fürdőző nő című itthon készült fafaragását, a művész barátja, Szolcsó­nyi Gyula , szegedi sírkőszobrász őrizte sokáig. Csákynak ez az első plasztikai munkái közé tartozó szignóit szobor - dr. Kovács József helyi műgyűjtő szívességéből - itt ke­rült nyilvános bemutatásra először. A bácsborsódi születésű Moholy-Nagy László /1895-1946/ a délvidéki Mohóiról került özvegy anyjóval és öccsével Szegedre. Az itteni főgimnáziumban tett érettségi utón, 1913 őszén Pestre költözött, hogy jogot hallgasson. Tanul­mányait az első világháború szakította félbe és mint front­katona súlyos sebesülést szenvedett. Odesszában, majd Sze­geden gyógyítják és időtöltésből akkor kezd rajzolgatni. A művészet felé fordulásának döntő lépéseit 3udapesten kezdte meg. Uj szellemű alkotásait 1918-ban a Nemzeti Szalonban mutatta be. Ezután ismét Szegedre jött és itt - a forradal­mak idején - Móréval és Juhász Gyulával is barátságot köt­ve hozta létre arcképüket. Úgyszintén azt az érdekes port­rét is, melyet a Móra mellett könyvtároskodó Fischof Ágo­táról festett. Az e periódusóba tartozó Kézimunkázó nő cí­mű rajzót a szegedi múzeum őrzi. De az akkori, fiatal Mo­holy-Nagytól szórmazó vázlatokat és festményeket, a vele kapcsolatban álló szegedi családoknál is találtak. Tisza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom