Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Halmágyi Pál: A makói termelőszövetkezetek fejlődésének kronológiája

Térjünk: vissza a szövetkezetekké fejlődő makói földbérlőszövetkezetekhez, melyek közül legtöbbnek sem gazdasági helyzete , sem tagjainak ideológiai bázisa nem volt elégséges a termelőszövetkezetté alakuláshoz. Legtöbbjük beolvadt egy-egy erősebb, jobban gazdálkodó, valóban űjat akaró, szilórd meggyőződésű tagsággal rendelkező csoportba. Kik és hol voltak ezek a vonzási pontok, melyek maguk köré szervezték a vároe ezegényparasztségát? Az első az űn. "Mandl-féle" területen bérlő csoport volt. 12 szegényparaszt 45 katasztrális hold területen két lóval és egy rosszacska tanyával kezdte meg a közös utat. EkKor még semmiben sem különböztek a többi bérlő csoporttól, ha csak tagjaik szóndékaiban, elhatórozósuk szilárdságéban nem. Néhány hónap múlva, 1949. február 16-én ez a szándék testet is öltött, s az MDF makói székházában elhatározták az "Úttörő" termelőszövetkezeti csoport megalakítását. Az engedélyező okirat kelte: február 23-a. Ez év cszén mér 56 dolgozó paraszt és 317 kh. föld alkotta a III. tipusú vagy önálló "Úttörő" tszcs-t. Mit jelentett és hogyan alakult ki ez az elnevezés? Az 1948 augusztusi haszonbérleti rendelet után igen sok és soicféle bérlő csoport, szövetkezeti csoport alakult, s ezért szükségessé vált a csoportok típusainak megkülönböztetése és műKödési szabályzatuk kiadása. Mindehhez a kormányzat felhasználta a szovjet:és bolgár, illetve az eddig szerzett hazai tapasztalatokat. 1948 decemberében ült öszsze és vitatta meg a tervezeteket a termelőszövetkezeti csoportok első orezógos értekezlete, s e tanácskozás eredményeképpen született meg a 14 ooo/1948. Korm. számú rendelet a "Földmívesszövetkezetek és a földbérlőszövetkezetek termelőszövetkezeti csoportjairól." A rendelet három típust különböztetett meg: I. típusú vagy táblás termelőszövetkezeti csoport: a bevitt