Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Melioráció – történelem – jövő

19 A lelőhelyek topográfiai feldolgozása munkaközi állapotban van. A JATE régész-szakos hallgatóinak terepbejárás^ szakdolgozatai csak az ún. gyakornoki, V. évfolyamos időszakukban bejárt, s így a momentán növényzettől is függő, nem teljes értékű munkák. 20 Egyre divatosabb megalkuvó nézet, hogy a ma tudományának megmenthetetlen leleteket a hullámsír menti meg az utókor magasabb szintű feldolgozása számára. A technika fejlődése úgyis rohamosan előtérbe állítja a ma talán még nem ismert műszeres kutatási lehetőségeket, a lelőhelyeket tehát - lehetőleg - meg kell óvni a jelen kor színvonalán álló ásatások "rombolásaitól", s erre talon legalkalmasabb, ha a területet valamilyen okból huzamosabb időre elárasztják. 21 Irányelvek a síkvidéki területek üzemi meliorációs tervezéséhez. MÉM Műszaki Irányelvek. Hl-08. ool2-79- S.o2. MSZH. Bp. 1979. 22 Ezúton mondok köszönetet a Csongrád megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya főelőadójónak, TASKÁDI Gábornak, aki készségesen rendelkezésemre bocsótotta 1979-ben megjelent "A melioráció VI. ötéves tervi koncepciója Csongrád megyében" c. tanulmányét, valamint a hozzá tartozó legújabb ütemtervi adatokkal javított táblázatokat és térképeket. 23 A táblázatban millió forintban /mFt/ és négyzetkilo2 méterben /km / kifejezett viszonyszámok hányadosa egy2 ben az 1 m területegységre jutó beruházási Ft-értékkel, a fajlagos ráfordítással azonos. Ez a szám a legjobban mutatja a terület gépi földmunkaigényét, a várható "megdolgozás" mértékét, ezért - saját használatra - pusztítósi együtthatónak is neveztem. 24 Visszakereshetők Magyarország Földrajzinév-tára II. Csongrád megye. Bp. 1979. Kartográfiai Vállalat betűrendes jegyzékében és a hozzá tartozó l:15o.ooo ma. térképen.