Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Régészet - Horváth László: A kiszombori bronzkori telep

Horváth László: A KISZOMBORI BRONZKORI TELEP 1981. július 3-én bejelentés érkezett a kiszombori • Uj Elet Tsz-ből, miszerint földmunkák közben edényeket találtak. A lelőhely Kiszombortól délre, az óbébai úton fekszik egy természetes magasparton. A helyszínre érve megállapítottam, hogy a markológépek egy a Szőreg-perjámosi kultúrába tartozó teli-település rétegeit vógták át. Ekkor számos edény részben összefüggő cserepeit szállítottam a múzeumba. Tekintettel a lelőhely veszélyeztetettségére, már a következő hétfőn hitelesítő ásatást kezdtem a területen, az Uj Élet Tsz. "ötvenes" telepén. A Szőreg-perjámosi kultúra jelenléte nem számít újdonságnak ezen a területen, hiszen a Maros mentén sorban találjuk nagy telepeit és temetőit. A legfontosabbakat említve csak utalok itt a névadó szőregi lelőhelyre, a nemrégiben feltért klórafalvi településre, a nagyszentmiklósi telepre, valamint a szőregi és deszki temetőkre. Kiszombor határából pedig hat különböző helyről őriz hasonló korú leleteket a szegedi múzeum. Munkánkat némileg könnyítették a 3o m hosszú, 2,5 m mély gabonatároló vermek, melyek ásása közben az első leletek előkerültek, mert ezek metszetfaléban pontos képet nyerhettünk a telep rétegviszonyairól. Szómos hulladékgödrön kivül három bronzkori ház agyagpadlóját sikerült a metszetekben rögzítenünk. Legjelentősebbnek látszik ezek közül az 1.-nek nevezett gabonatároló ÉK-i sarkéban, 1,3 m mélyen talált, kb. 15-2o cm vastag, félig átégett agyagpadló. A kultúrréteg vastagsága is itt volt a legnagyobb /két méter/, ezért ennek közelében jelöltuic ki 1. szelvényünket . Mér a legfelső 3o cm-en is találkoztunk a középső bronzkor cserepeivel, de az itt még erősen Keveredett üjkori leletekkel. Szerencsére ez a terület soha nem került