Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Melioráció – történelem – jövő

3 VÉRTES László: Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarorszagon. Bp. 1965. 188., 197. Szeged-öthalom radiokarbon összehasonlítása a Ságvári gravetti teleppel. 4 Csak az általam ismertek, pld.: A Kurca hékédi átvágása az igy körülkerített Várhattál, az Orosházi ún. Nagy-Tatarsánc vízárkai és az igy lekerített sziget, a Székkutasi Pósa halom lébénél elterülő óriási séncrendszer, stb. 5 A légifénykép több szempontból ábrázolja árnyaltabban a földfelszínen alig- vagy teljesen észrevehetetlen objektumokat: - nagyobb távolságból a közelről csak foltszerű, generális elemek összegződnek, a vizsgálódó tekintetnek felkínálkoznak, különböző negatív emulziók a spektrum más-más intervalluméban érzékenyek, és láthatóvá teeznek olyan objektumokat is, melyek az emberi szem átlagos érzékenységével gyakorlatilag láthatatlanok. 6 SCKÉNER György: Hódmezővésárhely külső legelői iiérőasztalfelvételi lapokon látható egy önmagóba zóródó, belül megosztott, vízparti magaslatra települő, sarkain megerősített mesterséges töltés- és órokrendszer /MOL.S. 82.No.72/5. 7 Úgymint a Kurca átvágása a Veker torkolatánál, az Aranyad ér kerülőágénak kiásása Orosházán, vagy pl. az Élőviz folyásának elterelése Csanádpalotétól É-ra, stb. 8 Pl. majdnem valamennyi K-Ny irányú jelentéktelen vízfolyás partosabb részein. 9 A szarmatakori alföldi hosszanti sáncokra gondolok. lo Legjobban szemlélhető ősi állapotában az 1783-85-ben készített I. katonai felmérés l:28.8oo ma. kéziratos lapjain. Az ülésszakon az Ópusztaszer-Levelényi major közötti régi és földrendezés utáni állapotát szemléltettem légifotón.