Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Zombori István: Szent-Györgyi Albert politikai tevékenysége (1937-1939)

a fölkérésre, mert Balogh a következő levelében azt írja: "Ami londoni előadásod illeti, nekem nem volt más hivatásom, mint puhátolóüzni. A felkérésnek sokkal illetékesebb helyről kell jönnie." Sajnos, 1938 augusztusóban az OSZK-beli levelezés anyag megszakad. Nyilvánvalóan a további kapcsolat nem, ezt Balogh kitartása és szorgalma ismeretében állíthatjuk. A Hungarian Quarterly helyzete a II. világháború kitörésével egyre nehezebbé vélt. A kormányok egyes tagjai és a politikusok közül többen mind nyíltabban kritizálták, a lap is egyre gyakrabban hangoztatta, hogy az él tala kifejtett politikai iróny nem a kormány hivatalos né zetét tükrözi. 1941-ben a lap gyakorlatilag megszűnt, ami Magyarország hadbalépése után érthető is. Balogh tovább is próbólta angolbarót politikáját folytatni - egyre nehezebb körülmények között, egyre kevesebb eredménnyel. 1944-ben, a német megszállás után Balogh is a Gestapo által keresett személyek közé tartozott Barátai Szegedre menekítették, és itt a jezsuita rendházban rejtőzködött néhány hónapig. 1944 augusztusóban - a romén és finn Dékekötés hírén föllelkesülve - azt hívén, hogy Magyarországon is itt az idő a cselekvésre, visszatért Budapestre. A Gestapo elfogta és Németorszógba vitték, ott is halt meg koncentrációs tóborban. Szent-Györgyi Szegeden élt és dolgozott a hóború alatt is. 1943-as vóllalkozósa /isztambuli út/ elképzelhetetlen lett volna 1938-as kapcsolatainak kialakulósa nélkül. Maga -zent-Györgyi 198o januórjéban nekem /Z.I./ azt írta, hogy Balogh Józsefre nem emlékszik, ami pedig Bethlen grófot illeti, ővele valóban talólkozott, de a gróf nagyon bizalmatlan volt. A most elhangzott előadóé - úgy vélem - ennek ellenére hasznos adalékot szolgóltat a magyar uralkodókörök angolbarét részének egy korai - 1937-38-as kísérletére, 128