Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1981.

Új- és legújabb kor történet - Timár Péter: Visitationes Canonicae

Tímár Péter: VISITATIONES CANONICAB Egyre fontosabb történeti forrást képeznek az egyházlátogatéai jegyzőkönyvek. Az egyhózlétogatás intézménye a VI. századra vezethető vissza, amikor zsinat intézkedett, hogy a püspököknek egyházmegyéjük látogatásét évente egyszer kell teljesíteniök. Az egyhézlétogatés rendjét újra a tridenti zsinat állapította meg, de ez már a reformáció korára esik. Az egyhézlátogatésról készült jegyzőkönyvek eredeti vagy másolati példányai püspöki levéltárainkban sorakoznak. Természetesen legértékesebbek a legkorábbiak. A legelső ma ismert vizitációs jegyzőkönyv 1397-ből maradt fenn másolatban, s ez az esztergomi káptalan jövedelmeinek és statútumainak összeírásét tartalmazza, és az esztergomi káptalanhoz tartozó prépostsógok, apótsógok és egyházak leírása során fontos topogrégiai adatokat közöl Esztergomról. Az idők folyamon a jegyzőkönyvek tartalma és terjedelme fokozatosan bővül. A XVI. szózad végétől van tudomósunk arról, hogy az egyhézlátogatások nagyjóból öt-tíz évenként történtek, mivel a fennmaradt jegyzőkönyvekben gyakran utal a vizitótor a koróbbi jegyzőkönyvekben rögzített állapotokra. Az akatolikus és katolikus vizitóciók lényegében semmiben sem különböztek egymástól. Itt kell megjegyeznünk, hogy a református és evangélikus egyházlétogatási jegyzőkönyvek szinte teljesen ismeretlenek a kutatás előtt, holott szép számmal akadnak köztük XVI-XVII. századiak is. Az egyik XVII. századi, a Dunántúl több megyéjét magéban foglaló jegyzőkönyv, amelyet evangélikus püspökök a hozzójuk tartozó egyhózakról sajátkezűleg készítettek, részletes leírást ad a templomokról és felszerelésükről, az egyház jövedelmeiről, amelyeket a helyszínen tett ta-