Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Néprajz - Juhász Antal: Szabadtéri néprajzi múzeum telepítése Ópusztaszeren

lakóházának pedig caak tetőszerkezetét bontotta el a tulajdonos, miközben a nádfödelet cserépre cserélte. Ebben a helyzetben a néprajzos válaszút elé került: vagy lemond a korábbi kutatás alapján legjobbnak talált épületről és újat keres helyette, vagy kompromisszumot köt. Aki a 19» századból a 20. század 70-es éveire fennmaradt falusi,.tanyai épületállományt valamelyest ismeri, az tudja, hogy egy bizonyos gazdaságitársadalmi szintet reprezentáló ujabb házat ugyanazon a településen fölkutatni nem csupán nehéz - némelykor megvalósíthatatlan vállalkozás. Igy a "másolat" nem az eredeti ház faanyagából készült - mégis eredeti anyag épült be Ópusztaszeren. A szójáték nem félrevezető!. Mindkét házba ugyanis a másolni kiszemelt épületekkel egykorú, odavaló paraaztházak bontás— anyagát épitettük be. Makón a Vöröa hadsereg u. 94. az. házhoz hasonló jellegű és vele csaknem azonos méretű máit századi parasztház födémgerendáit, tetőszerkezetét, ajtóit, ablakait, a szegedi tanyaházhoz pedig a Mórahalom V. ker.106 sz. tanyától néhány km-re fekvő gazdatanya födémgerendáit, ajtóit, kiegészítésül egy, a mór ah almi tanyával közel egykorúnak bizonyult /1848-ban épült/ balástyai tanya bontásának faanyagát és egy másik mórahalmi tanya két ablakát vásárolta meg a muzeológus. Ez ma többek szerint "eretnekség-"nek, enyhébben szólva szükségmegoldásnak minősül- de a muló idővel megvalósuló szabadtéri néprajzi építkezések a szakembereket egyre inkább kényszerítik hasonló megoldásokra, a szigorú értelemben vett "eredetiség" rovására. A beépített áthidaló gerendák