Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.
Új- és legújabb kor történet - Nagy Miklós: Adalékok a szegedi járás „homoki” községeinek kialakulásához
nyitásával Indulhatott meg. Az új községeket igazgatásilag az ekkor kialakított szegedi járásba osztották be, amely a volt szegedi közigazgatási területeken kivül a torontáli feketeföldu vidéket és a kiskundorozsmai homoki tanyavilágban már 1948ban létrejött Üllést, illetve az 1950-es alakulású Bordányt, Forráskutat és Zaombót foglalta magában. I950 után jelentős beköltözés indult meg a kijelölt községi belterületekre, amelyekből a nagyarányú építkezések nyomán kifejlődtek a községek a civilizált élet szükséges kellékeivel. A községi tanácsok szervező és ellátó tevékenységének eredményességét bizonyítja, hogy a 60-as évek második felére sikerült szinte városiassá tenni az új községek arculatát. Belterületeik mind az életszínvonal, mind az életmód tekintetében a régi falvak fölött állnak. Erdei Ferenc kifejezésével "urbanizált lakótelepek w-ké váltak. A tanyarendazer a közaégek fejlődéaével terméazeteaen nem azűnt meg, annak ellnére, hogy a fejlődéa ebbe az irányba mutat. A azegedi járáaban ia találkozunk olyan jelekkel, amelyek ennek a települéaformának az alkalmazkodóképességét mutatják. A villamosítáa például, ami, a tanyai élet legsúlyosabb hátrányát azüntette meg, ugyanakkor a tanyai települéaformának egyik legfontoaabb tartósító tényezőjévé vált.