Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Halmágyi Pál: Makó antant megszállása

időre Hódmezővásárhelyre tette át székhelyét, az ún. "lázadás " megtorlása végett A román, megszállás alatt lévő Makót mindkét állam saját impériuma alá tartozónak tekintette. Október elején Budapesten Dr. Kelemen Bélát nevezték ki Csanád vármegye területi biztosává, ki azzal a hírrel érkezett Szegedre, hogy november közepén lesznek a parlamenti választások, melyre Makó két képviselőt állíthat. Néhány nap múlva a nagyszebeni kormányzótanács rendelete érkezett meg a városba, a november 2-i országgyűlési ós 7—i szenátori választásokról. E választásokból ki voltak zárva azok, akik "a proletár diktatúra alatt valamely tisztséget vállaltak, vagy a Vörös Hadseregben szolgáltak". A választási névjegyzékbe a lakosság október 23— tói október 31-ig iratkozhatott fel. A választási bizottság elnöke Major György sajtényi görögkatolikus esperes volt. Makó képviselőjének Sztán Illés nagyváradi görögkatolikus kanonokot ajánlotta 54 makói lakos a választási elnöknek benyújtott kérelmében, mivel ő makói azármazású volt. Október 26-ig mindöBaze «gy makói iratkozott fel a választói névjegyzékre, ez október 31-ig 200-ra növekedett úgy, hogy 42-en önként jelentkeztek, a többieket a román választási törvény értelmében mások jelentették be. A román rendeletek szerint a jövőben csak ez a 200 polgár vehetett volna réazt bármiféle vároai képviaelőteatületi vagy orazággyűléai választáaon. A rendki-