Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Sipos József: Az építőipari munkásblokk megalakulása Szegeden

tatni éa az akkord-munkát mellőzi." A munkáablokk vezetősége elismerte, hogy javaslataik megvalósítása egyedül nem alkalmas a munkanélküliség súlyos problémájának megoldására, de hangsúlyozták, hogy a "munkanélküliek nélkülözésein mégis enyhíteni fog." E beadványt október 5-én adták át a polgármesteri hivatalnak. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester 1929. december 21-i válaszából tudjuk, hogy az építőipari munkások helyzetének javítására nem folyósítottak munkanélküli segélyt, mert azt ő nem tartotta célravezetőnek /!/. Sajnálattal közölte: nincs kilátás arra, hogy 1930-ban oly nagyarányú építkezés történjen Szegeden, mint amilyen 1929-ben volt; az egyetemi klinikák legnagyobb része felépült, a gróf Klebelsberg Kunó kultrsmiiniszter a költségelőirányzatból törölni volt kénytelen több épület építtetését, mert e munkálatok elvégzésére nem áll kellő fedezet a rendelkezésre. Ugyanakkor megígérte, hogy a jövőben figyelembe veszi a vezetőség 3. pontban foglalt kérését és olyan vállalkozónak adatja ki a munkást "aki, amíg csak lehetséges /!/ helybeli építőipari munkást foglalkoztat" és kötelezettséget vállal, hogy az akkord-munkát mellőzi. Hogyan alakult valójában a szegedi építőipari munkáaaág helyzete 1929 decemberében? Milyenek voltak a munkaviszonyok, hányan dolgoztak és mennyi pénzt kerestek? Ezekre a kérdésekre Ladvánszky korabeli statisztikai kimutatásai-