Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Szeged város hites földmérésze, Vedres István térképei nyomában

nyitja* Numerikus háromszögelést ebben az időben csak a Föld méreteit meghatározni kívánó ún. "fokméréseknél grafikus háromszögelést pedig jobbára csak a katonai tot r 37 pográfiai mérésekhez alkalmaztak. Vedres és alkalmazottai Rausch Ferenc tankönyvei^

8 birtokában, egyszerű dioptrás vonalzókkal a mérőasztalon, póznákkal., rudakkal és esetleg lánccal dolgozva a terepen, minden mai értelemben vett műszer nélkül"*'* készítették térképeiket. Az 1816-os példátlan romboló hatású árvíz után Vay Miklós generális, Maros-szabályozó kormánybiztos közbenjárására sem szerzi meg a Magisztrátus Vedresnek a szintezéshez szükséges instrumentumot^. MŰszerezetlensógük bizonyítéka, hogy az Urbariusi Hivatalnál talált legapróbb tervek és jegyzőkönyvek mellett semmi említést nem tesznek bármilyen eszközről vagy szerszámról aem. Bőséges iratanyag maradt ránk, melyből Vedrea jövedelmére és a kényszerű földmérések néhány etikai problémájára végezhetünk kutatásokat. Tucatnyi levélből^" tárul elénk Dugonics Adám tanácabéli éa Vedrea István városi fSldmérész ellen indított helytartótanácsi vizsgálat a SzŰcs Pál és Nagy Mátyás azőlőhegyeiben napidíjért megzsarolt gazdák feljelentése miatt. A vizsgálat egyetlen vesztese Vedres, ő az egyedüli, akin behajtják a csaknem 500,— Ft-nyi követelést, mert Dugonics hamis protokollu— mokkái és a vároanál letétbe helyezett tőkéjére hívatkoz-