Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Rózsa Gábor: Szeged város hites földmérésze, Vedres István térképei nyomában

Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy az eredeti felvételi lapok sem lehetnek 18. századiak, vagy éppen 1786—90 közöttiek, ami kor a Józsefi földmérés volt. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy Szeged városnak ekkor már állandó an naprakész és a tulajdoni változásokat ru25 galmásán követni tudó földnyilvántartása volt, a térképi alapok 20-30 évvel későbbi hű másolását indokoltnak 26 tekinthetjük . A Csongrád megyei Levéltár térkép-törzsanyagában található ún. "Vedres-féle gyűjtemény"^ *yl

ir

aimqg arra is, hogy kutatásokat végezzünk Vedres és alkalmazottai tér— képezési és felmérési módszereit illetően. Bár a térképlapok mindegyikén felfedezhető egy későbbi ismeretlen 29 kutatónak a Giba Antal féle térképek ' azonos alappontjaival való kék-piros színű jegyzete, ami a két térképmű azonos alapjait igyekszik feltalálni, mégis bizonyítható, hogy Vedresek Összefüggő előkészítő háromszögelést nem végeztek, részletes méréseik alapját a térképlaponként vagy szekciónként felvett 800-1000 öles alapvonalak képezték, vetület nélküli, csillagászati vagy mágneses tájolású önálló helyi ún. "mérőasztal"-rendszerekben térképeztek. A szekcióhatárokat nem "ütköztették", a különböző alapvonalakból más-más úton levezetett határpoligonok méréseink szerint 3-5 %-nyi hossz- és csaknem ugyanennyi szögeltéréssel terheltek^. Érdekes megoldás található