Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Természettudomány - Gaskó Béla: Néhány Dorcadion faj populációjának vizsgálata a szegedi körtöltés mentén

a magas talajvíz jónéhány helyen felszínre hozta az altalaj szilci összetevőit. /Kiss 1976/. Ennek tulajdonítható, hogy több terület szikes jellege kifejezetté vált. A hatás nem kerülte el a körtöltés-menti Na-ban, Cl-ban 2— és /helyenként/ SO 4-ben gazdag szoloncsákos részeket sem. /Kendezőpályaudvar környéke, móravárosi erdő Cserepes-sor felé eső része, Makkoserdő baktói határzónája/. Az utóbbi évek belvizei tovább erősítették ezt a folyamatot. Dorozsma-Hagy azéken Lepidio—Puccinellietum, limoaae ós Potentillo-Pestucetum pseudovinae cönozisokban a Dorcadion fulvum /Scop./ változatai közül az ab. nigr

ob

asale /Breun./ 70-75 % gyakoriságú. A mocsárréteken kivül vidékünk valamennyi szoloncsákos fütársulásában /Bodrogközy 1974, 1977/ hasonlóak az arányok. Mindezek alapján a fenti változatot a szoloncsák szikesek jellemző színváltozatának tartom. Ugyanez a Dorcadion acopoli /Herbat/ sárgás szárnyfedőszőrzettí alakjairól már korántaem mondható el. Magának a töltésnek a szikes jellege csekély. Az itt élő Dorcadion populációk összeköttetése a környező szoloncsákos vidékkel átlagos vagy gyenge rajzásnál nem számottevő. Ezeken a területeken 197ó-ban mindöaaze 4 /a töltésen/ jelölt Dorcadion fulvum /Scop./-ot találtam. Dorcadion acopolii /Herbst/-t egyetlen egyet aem. A reális érték ezeknél, épp az alkalmazott módszer hibája folytán, 225