Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Természettudomány - Révész István: A legalsó algyői felső-pannóniai üledékritmusok felhalmozódási környezete

vány éa csillám zsinóro33ág. Lehet vízszintes párhuzamos f lapoahullámos, kiékelődő lencsés. Sz a felhalmozó energia hirtelen lecsökkenésére utal. A hullámos rétegződés a mederfenékkel érintkező hullámmozgás oszcillációjának az eredménye, elsősorban tava£, tengerek parti övezeteire jellemző. Igen gyakori a flázerea rétegződés. Keletkezésekor az iszap a homokhullámok közötti hullámvölgyeket tölti ki. Sok a lencsés rétegződéssel .jellemezhető rétegszakasz is, egymástól többé-kevésbé független lencsék, illetve lencse-sorozatok formájában. A kavargó szerkezetek kialakulása valószínűleg a part közelségére, de mindenképpen a gyors leülepedésre és az áramló közeg turbulenciájára utal. A göngyölt vagy konvolut rétegződés is előfordul a rétegsorban, maly a réteglemezek atektonikus gyűrődésének következménye. Gyakoriak a sekélyvizi környezetet jelző bioglifák - az isznnlakófaló - szervezetek 1-10 mm-es járatainak, lakócsövoineíc kitöltései, melyek az elsődleges leülepedéskori szerkezetek - rétegződést megzavarják. Az előkerült lomöosfa levéllenyomatok fennmaradására elsősorban sekélyvizi, áramlás-szegény körülmér-/ek között van lehetőség. A függőleges növénymaradványok helyben élt vegetáció maradványai. A vizsgált rétegsor felső szakaszán gyakoriak az Equisetum lenyomatokat tartalmazó-agyagmárga, finom aleurolit réteglapok. Relative aok a finomszemcsés anyagban levő, maximum 2 cm át-