Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Közművelődés – Művészeti nevelés - Szekeres Ferenc: Egy vizuális ismeretterjesztő és rajzfoglalkozás-sorozatról

kel segíteni kell befogadásukat. Fokozottan szükséges ez a kortárs művészet esetében. Mivel számos optikai elemekből építkező törekvés megértése csak megfelelő vizuális tájékozottsággal lehetséges, adott a feladat: segítsük a tájékozódást, ismertessük meg a közönséget a vizuális jelekkel, a vizuális nyelvvel. Ha elfogadjuk a vizuális nyelv létezését, beláthatjuk hogy legcélszerűbb a gyermekkorban elsajátíttatni, megtanítani alkotó használatát. Szeretnénk ha nem tűnne erőltetettnek az analógia: egy nyelv gazdagságát csak a nyelvet jól ismerő, nagy azókinccsel rendelkező ember tudja értékelni. És pontosan itt, a vizuális kifejező eszközök megismertetése során, a képi nyelv elsajátításának folyamatában kerül a múzeum előnyösebb helyzetbe mint a többi intézmény ! Köztudott, hogy a műalkotás és a néző között a kapcsolat általában több síkon, a kifejezési eszközök együttes hatására jön létre. A művész még a két dimenziós alkotáson is igyekszik több rendelkezésre álló eszközt a kifejezés szolgálatába állítani és azok együttes hatásával létrehozni a művészi élményt. E médiumokat azonban a legtöbb esetben lehetetlen tökéletesen reprodukálni. /Gondoljunk csak a festmények méretére és faktúrájára, nem is beszélve a három dimenziós alkotásokról!/ Beláthatjuk tehát, hogy szemléltetéshez még akkor is érdemesebb eredeti