Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szeged művészeti kapcsolati Vajdasággal

Múzeum is őriz portrékat /Földváry Sándor éa Horváth Mihály arcmásait/. Jellegzetea tájképeket pedig az egy ideig Sajkán élt Nagy Istvántól. Nyilasy Sándortól /18731934/ való képeket azintén találunk Szabadkán. Vele kapcsolatban említjük meg, hogy 1919-ig Horgoaon volt műterme. Ott festette meg, egyebek mellett, a "Napsütés" című, egyik legsikerültebb alkotáaát, mely a azegedi múzeumban van kiállítva. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a Vajdaságról Szegedre olyan fiatalok is kerültek a század első két évtizedében, akik aztán városunkból keltek szárnyra a későbbi világhír felé. Ezek közé tartozott, a zombori születésű Brummer József /1883-1945/, és a gyermekkorában Moho— Ion élt és a község nevét felvevő Moholy-Nagy László /18951946/, akik Szegeden diákoskodtak. Brummer szobráaznak készült, de modern törekvéseit itt nem értették meg, ezért 1907-ben Párizsba távozott. Ott Rodin tanítványa lett és szobraival olykor a párizsi tárlatokon ia szerepelt. Mégis, mint műkereskedő vált egyre ismertebbé, aőt kéaőbb /Hew Yorkba telepedve/, nemzetközi viazonylatban is tekintélyt szerzett. 0. Bihajli Merin jugoszláv művészeti szakember 1970-ben magyarul is megjelent esszégyűjteményében Brummerrel is foglalkozott, Henri Rouaaeau őt ábrázoló híres portréja kapcaán. A világhírűvé vált Moholy-Nagy korai müveit először 1919 novemberében láthatta a szegedi közön176