Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Művészettörténet - Szelesi Zoltán: Szeged művészeti kapcsolati Vajdasággal

Szóregen született Illits /Cesl.lar/ Tódor /1746-1793/ munkásságához köthetünk. Illitssel együtt említjük meg a szegedi számazású, itt dolgozó, majd 1773-ban Újvidékre költözött Blagovica Jánost is, akinek szintén vannak alkotásai a helyi szerb templomban. Nemcsak a két régi festőt kell számon tartanunk - akikkel Garas Klára ós Bálint Sándor is foglalkoztak-, hanem a munkáikkal magukat itt képviseltető ötvösöket, mint például Szaraka mestert, aki egy bizánci hatású szentségtartót készített 1937-ben. Megemlítjük még, hogy a XVIII. század vége felé működő szegedi Börcsök piktor - akiről Móra Ferenc is írt /1924/, a torontáli és bácskai falvakban is dolgozott. Valószínű az ő munkájának tekinthető az a fából faragott, népművészeti ihletésű, festett Mária-szobor, melyet a szegedi múzeum őriz. Már az eddigi adatok is arra figyelmeztetnek, hogy elvégzendő feladatként vár ránk Szeged és a szomszédos jugoszláv területek egykori művészeti kapcsolatainak mind teljesebb feltárása. Megyénk és a Vajdaság régebbi és újabb művészeti, építészeti s művelődéstörténeti kontaktusának vonatkozásában a mai helyi kutatók - Dömötör János. Bakonyi Tibor. Apró Ferenc és mások-, jóllehet figyelemre méltó eredményeket értek már el, és Ujvidéktől-SzegedigVásárhelyig megteremtődött a magyar-jugoszláv műtörténészek, építészek és egyéb szakkutatók kapcsolata, de adat172