Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Trogmayer Ottó: A csongrádi vár

inűen bizonyítják, hogy e területen, vagyis a mai Belváros területén nem számolhatunk középkori objektumokkal, hanem az a XVTII. századtól telepedett be. Különösen fontos megfigyelése, hogy a belvárosi templom parókiájánál, a kerekárok partján újkőkori telepnyomokat talált. Ez azt jelenti, hogy a kerekárok valamikor a Kőrös természetes partja lehetett, vagyis nem mesterséges sáncárok. Sajnos, a középkori hidrogeológiai viszonyokat ma már csak fúrómunkák sorozata alapján tudnánk rekonstruálni és ez nem is a régészek feladata. Elképzeléseink szerint helytállóak a Lázár deák-féle felvételek: Csongrád vára a IX. században a Kőrös-Tisza szögében épülhetett. Valószínűnek tartható, hogy a vár sáncárkába a Kőrös vizét vezették, a hatalmas árvizek, majd a Tisza áttörése, a Kőrös medervonalának megváltozása azután a török időszak végén a várat rövid idő alatt elmosta. Ezzel egyidejűleg szüntelenül pusztította a mai belváros területét is. A török kori castellum talán a mai újváros helyén állhatott, esetleg elképzelhető, hogy a Károlyi-házat is ebből és à többi török építmény romjaiból építették fel. A török kornak jelenleg egyetlen emléke egy turbános sírkő a csongrádi múzeumban. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy középkori cserépanyag oly szórványosan került csak elő, melyből alig-alig lehet lakott településre következtetni a mai város területén. 164