Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - B. Nagy Katalin: Az avar „tüszős” öv

szóródott - apróbb vasdarabok, ezüstözött bronzlemezdarabok, kovakő és tojás voltak találhatók. hasonló övek a következő helyekről kerültek elő: Szeged-Fehértó A 41., 63., 94./?/ sír; Szeged-Kundomb 52., 71., 83., 179. sír; Szeged-Makkoserdő 241.sír; Vác-Kavicsbánya 10., 125.sír /Tettamanti Sarolta szíves szóbeli közlése alapján/, Jánoshida 16., 125. sír /Erdélyi: A jánoshidai avar temető Rég.Püz 1958/; Gyöngyöspata 6. sír /Szabó J. Győző szíves szóbeli közlése/; Győr-Téglavető dűlő 58. sír/?/; Andócs 115.sír /Garam: Ascar temetők Andócson PA 1972 156.175./; Kerepes E Sir; Halimba 71.sír; Solymár 24.sír /Török Gy: VII.századi sírok Kerepesről PA 1973.113-134. és .18-19. jegyzet/; Alattyán-Tulát 224-226. ,413. ,506., 617/?/. sír /Kovrig: 128-129./ Kovrig Ilona az alattyáni temető feldolgozása során azt figyelte meg, hogy a 3 és 5 részes övdíszek szerves tartozéka a vasból készült "alátétlemez". Börzsönyi Arnold is hasonlót figyelhetett meg a téglavető dűlői 58. sírban: "Bronziemezek, talán övkapcsok, egyik félkörös, másik téglaidomú; ...A lemezek alján állhatott a kapcsoló szerkezet, sajnos azonban, vasszerkezetből állván, nagyon kevés, csak egy vastagabb vaspánt maradt meg belőle." /AÉ 1902.19-20./ Székkutason a lemeztokokban és a központi téglalap alakú bronzlemez hátlapján szervesanyag maradványait figyeltük meg. A Török Gyula által föltárt és ismertetett kere-