Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.
Régészet - Vörös Gabriella: Adatok a szarmata női viselethez
A 25. sírban a leletek elhelyezkedése egyértelművé tette, hogy a karikáról ritka és díszes gyöngyökkel ékesített három szál indul, egyiknek a végére pedig egy szokatlanul nagy méretű bronzcsengő került. Az azonos típusú gyöngyök két szálon szimmetrikusan, azono3 távolságot tartva helyezkednek el. A 14. sírban a bal medence és combcsont körüli részt állatjárás bolygatta. Az itt talált gyöngyöket számbavéve kiderült, hogy szinte minden típusból kettő van. A két szorosan egymás mellett fekvő zöld3zínű, fehér-piros betétes gyöngy, a borostyángyöngyök helyzete azt sugallja, hogy az öv dísze ebben az esetben két, majdnem azonos díszítésű füzér volt. A kés külön szálon, tokban lógott a karikáról. A temető leggazdagabb sírja a 24. Sajnos itt is állatjárás zavarta a váz bal oldalát, így a gyöngyök helyzete sem a szálak számát, sem a gyöngyök sorrendjét nem dönti el. Ebben a sírban nem a gyöngyök szépsége elsősorban a megragadó, mint az előző kettőben, - itt sok az azonos típusú és a jellegtelen darab. Nagyjából egy sávban azonban bronz- és csonttégelyt, és két bronzcsengőt találtunk, így minimum négy szálra kell, és lehet gondolnunk. A bronz tégely belsejében piros és fehér szemcsék vannak - a piperekészlet része lehetett. Korszakunkból számos lelőhelyről előkerült 5 , legpontosabban analógiáját Tápiószeléről ismerjük^. A csonttégely ismereteim szerint egyedülálló a 139
