Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Galánta Márta: A csanyteleki szkíta temető

Kéhány tárgytipust emelnék még ki az eredet kérdésétől függetlenül. A temetőből eddig négy vekerzugi típusú vas zabla került elő, mindegyik hamvasztásos sírból. Feltárt szkíta temetőinkhez képest Csanyteleken sok vas lándzsa került elő, eddig tíz darab. Néhány esetben a lándzsa mellett, vaslemezből hajlított ládzsahegy-védő is volt. Két, szkíta temetőinkben viszonylag ritka kerámiatípust szeletnek bemutatni, az egyik, korongolt egy fülű kor só, Vekerzugon és Tápiószelén fordul még elő. Ugyancsak ritka a korongolt talpas tál. Temetőnkből eddig kettő került elő, mindkettő hamvasztásos sírból. Az ásatás egyik kuriózuma a pajzsra utaló, annak szélét kereteié vas huzal. Utoljára a temető datálását meghatározó tárgyakat mutatom be:.á 46-os számú, zsugorított női sirból került elő a felületén rovátkolással tagolt, nyitott végű bronz karperec. Ugyanebben a sírban találtunk egy gömbös lábú, későhallstatt fibulatöredéket. Mindkét tárgy datálásának általánosan elfogadott fels.ő határa az i. e. VI. sz. közepe, vagyis a szkíták Llagyarorszagon való megjelenésével megegyező idő. A temető végét a 99« sz. sír jelezheti, amelyben a jellegzetes szkíta spirálfüggő mellett kelta, babos karperec is veit. Llindezek alapján úgy tűnik, hogy a temető használata felöleli az egész szkíta periódust, i. e. 550/540-től ie. 400/330-ig, a kelták Alföldön való megjelenéséig. A temető jelentőségét is ebben látjuk, remélne134